Római part 2100 - #78x

Római part 2100 - #78x

Kocsis Orsolya

Tájépítész és kertművész MA.

Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar

Ilyés Miklós

Tájépítészmérnök MSc., Kert szakirány

Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar

Kerekes Bence

Tájépítész és kertművész MA.

Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar

Orosz Ádám

Tájépítészmérnök MSc., Kert szakirány

Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar

konzulens: Gergely Antal

Tanársegéd, Tájépítészeti Kar

Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Teljes pályázati anyag: PDF

A Római Part 2100 címmel kiírt ötletpályázatra fontosnak tartottuk, hogy ne csupán egy 2100-as víziót vázoljunk fel, hanem közel egy évszázad fejlesztési folyamatát tervezzük meg. Továbbá nem csupán a szűken vett tervezési területben gondolkoztunk, hanem a kapcsolódó területek jellegét, konfliktusait és lehetséges fejlesztési irányait is vázoljuk.

Ebben az időtávban úgy tud megvalósulni az egységes programozás, hogy a jelenlegi telekstuktúrát és beépítést nem tekintjük állandónak, hanem a birtokviszonyok és funkciók tekintetében egy egységes stratégiával rendelkező fejlesztési és beruházási csoportot hozunk létre.

Olyan funkcionális egységek létrehozására törekedtünk, melyek folyamatosan biztosítják az ütemezés finanszírozását.

A területen (többek közt a jelenlegi funkciókat, a közlekedési rendszert, a partszakaszt és zöldfelületi rendszert) vizsgálva világossá vált, hogy a hosszú távú fejlesztések szempontjából nem a jelenlegi árvízkezelési probléma a meghatározó. A Duna mértékadó árvízszintjének várható változása miatt a jelenlegi árvíz védekezési stratégiák évszázados távlatban nem nyújtanának megoldást, ezért koncepciónk nem lokális, hanem globális védekezési rendszerre épít.

A terület adottságaihoz mérten a jelenlegi használat nem releváns. Ezen értékek ésszerű és fenntartható kiaknázásával az átfogó fejlődés potenciális mozgatórugói lesznek. Egy olyan értékes új városrész kialakítása a cél, mely szervesen kapcsolódik az egész város vérkeringésébe.

A hosszú távú, gondosan ütemezett tervünk nagymértékben önfinanszírozó, olyan befektetésekre épít, melyek bevételt teremtve alapjául szolgálnak az elkövetkező ütemek beruházásaihoz.

2020-ig olyan reálisan megvalósítható beruházásokat terveztünk, melyek a terület aktuális problémáira nyújtanak megoldást, valamint katalizálják a későbbi beruházásokat.

Ez jelenti az árvízvédelem megerősítését a Nánási-Királyok útja mentén, egy vonzó parti sáv kialakítását a part-rehabilitáció keretében, valamint a kapcsolódó területeken már megindult beruházásokhoz illeszkedő irodaház fejlesztést.

A következő évtizedekben a telekstruktúra átalakításával, és egy egységes építészeti szabályozással a Római part és környezete egy egységes és egyedi karakterű értékes területté válik.

Tervünk szerint így sor kerül a közösségi-kulturális funkciók fejlesztésére --- a rekreációs funkciók bővülésére --- és egyedi lakóterületek --- kialakítására.

2100-ra a Római part környezetében egy nagy szintterületi mutatójú, igényes, jó infrastruktúrával rendelkező, magas életszínvonalat biztosító városrész épül ki, mely jelentőségéből eredően önálló kerületi alközponttal is rendelkezik.

A beruházások egy élő Duna koncepcióba illeszkedve húzóprojektekként működnek nem csupán a kerület, a városrész, hanem az egész főváros életében is.

"Bánffyhunyadi cigányházak" - tanulmány

A google images első 12 találata BÁNFFYHUNYAD szóra – cigányházakkal

A google images első 12 találata BÁNFFYHUNYAD szóra – cigányházak nélkül

A google images első 12 találata HUEDIN szóra – cigányházakkal

A google images első 12 találata HUEDIN szóra – cigányházak nélkül

Székelyudvarhely, katonai temető - irányfüggő térérzékelés analízis

A terület terepviszonyaiból és lineáris, vonalszerű felépítéséből eredően a megközelítés irányától nagymértékben függ az érzékelt tér jellege, formája, a benne elhelyezkedő elemek hangsúlya és az útvonal hossza, vonalvezetése. Az alábbi ábrákon sematikusan jelöltük az érkezési irányonként eltérő mentális térképet, az érzékelt teret.

Lentről felfelé haladva az emelkedő lépcsősor hosszúnak tűnik, megérkezve a sírkápolnához szűk bejárati rész fogad, a kápolna túloldalán a katonai temető és a hősi emlékmű tűnik fel, csak az emlékműhöz érve látjuk meg a civil temetőt a tőlünk balra elhelyezkedő lejtől. A terület sarkában található katonasírok ebből az irányból objektumszerű elemként épülnek a látványba. Mellettük elhaladva az út bizonytalanul kanyarodik fel a felső területre. Mivel nincs konkrét közelben látható objektum, mely fenntartja az érdeklődést, és a terep is nehezíti a haladást, a szerpentint hosszabbnak érzékeljük. Megérkezve a csillagvizsgáló épületéhez az újabb érdekes pont már egyértelművé teszi a megtett út célját. A csatlakozó terület a felső végpont felé szűkül, ismét elbizonytalanítva a látogatót a továbbhaladásban.

Fentről lefelé haladva már messziről feltűnik a csillagvizsgáló épülete, az út érzékelt hossza emiatt meghosszabbodik. Mellette elhaladva a kanyarodó út szélessége egyértelműen jelzi a lehetőséget a továbbhaladásra a lejtőn. A lejtő felénél már átsejlik a katonai temető és az emlékmű, valamint szép kilátás nyílik a környező tájra. Az alsóbb térrészre érve a katonasírok sora hosszan nyúlik el az út mellett, végében az emlékmű biztos látványán talál nyugvópontot a szem. Mellette feltűnik a civil temető, majd továbbhaladva a katonasírok kisebb csoportja, a fenyő és a kápolna látványos együttállása. A hátat fordító kápolna melletti átjárók ebből az irányból is szűkek, elbizonytalanítják az érkezőt a továbbhaladás lehetőségében. Az épület tájolásából eredően sejteti, hogy körüljárható, illetve a túloldalon a feltételezett bejárathoz továbbhaladásra alkalmas út érkezik. A lépcsősoron lefelé haladva gyorsan elérhető a terület alsó végpontja.